2015. május 8., péntek

Vegyszerek, vegyszerkeverés, tárolás

Vegyszerek, vegyszerkeverés, tárolás, a fekete fehér negatívhíváshoz, és egyéb analóg kidolgozási lépésekhez:

A vegyszereket, a legtöbb esetben vízben oldjuk, az oldásra használt víz, több mindent befolyásolhat, főleg a hívók esetében. Természetesen legjobban az eltarthatóságot. A csapból folyó víz sokféle ásványi és adott esetben szerves anyagokat is tartalmazhat, ezek mennyisége milyensége, időben is változhat. Ezek a szabad szemmel láthatatlan anyagok, rongálhatják a hívót. Bizonyos gyártók, bizonyos hívókba vízlágyító vegyszert is adagolnak. Nem tartom valószínűnek, hogy a gyártók el tudnák találni előre, mennyi vízlágyítót adagoljanak az előre csomagolt hívóikhoz. Ha ioncserélt vizet használunk, akkor ezen változásoktól részben függetleníthetjük magunkat.
 Ha lúgosabb egy hívó általában keményebbre hív, valószínűleg szemcsésebbre is. Miért lényeges ez?
Az ioncserélt vizet kétféle képen szokták nagyobb, ipari méretekben, (mennyiségben) előállítani, gyanta tartállyal és fordított ozmózisos úton. Az egyik eljárásnál az eredeti vízhez képest enyhén lúgosabb, a másiknál kissé savas lesz. Ez a pH plusz vagy mínusz, ha minimálisan is, de befolyásolja a végeredményt. Persze vannak olyan tényezők amik lényegesen jobban beleszólnak adott esetben a hívás végeredményébe, de ha lehetséges maradjuk egy adott folyamatnál. Tehát mindig ugyanazt a hőmérőt, mérőedényt (5*), mérleget, stoppert (5*), használjunk és természetesen ugyanolyan ioncserélt vizet. Egyébként a gyanta tartályos egy nagyon enyhe NaCl oldatot ad.  Most (2015-05) a Víz-Ion (1*) ioncserélt vizet használom, ami a pl. a Tesco –ból viszonylag kedvező áron beszerezhető.

Célszerű oldás előtt, az ioncserélt vizet (Ha csapvizet használunk azt meg főleg.) felforralni, ennek kettős célja van, egyrészt a magas hőmérséklet, elpusztít bizonyos káros szerves anyagokat, másrészt erőteljesen csökken a vízben az oldott oxigén mennyisége. (2*) Úgy is mondhatnánk, ha forralatlan vizet használunk, a vízben maradt káros anyagok  „belülről” támadhatják meg a hívót.

 

 A problematika még, hogy a lágy víz (a desztillált víz még inkább) hajlamosabb a levegőből oxigént felvenni (3*), ezért közvetlenül a visszahűlés után oldjuk a vegyszereket, minél telitettebb az oldat annál kevesebb oxigént tud felvenni. Célszerű, úgy tárolni a vegyszereket, hogy levegő ne legyen felette, mert abból az oldat felveszi, a benne lévő oxigén ami károsítja az összetevőket.

 Ha van lehetőségünk használjunk mágneses vegyszerkeverőt (4*), ezzel is csökkentjük az oxigén bevitelt, a keverő sebességét úgy érdemes beállítani, hogy forgó tölcsér ne alakuljon ki, a folyadék teteje csak kicsit „horpadjon be”.

Ha hívó törzsoldatot, vagy végső hívót keverünk, használjunk feltétlenül ioncserélt, forralt vizet. Amikor ezt a törzsoldatot, közvetlenül felhasználás előtt hígítjuk (pl. Xtol 1+1 vagy R09 stb.), felesleges forralt vizet használni, mert olyan kevés ideig van az oldott oxigén a hívóban, hogy az kimutatható problémát nem okozhat.

Vegyszerkeverő

Helytelen, túl magas keverési fordulat + Oxigént visz a hívóba.


1000Ft -os Vegyszerkeverő  ;-)


Kiszerelt vegyszer esetén a csomagoláson lévő utasításoknak megfelelően járjunk el. A javasolt oldási hőmérsékletet ne lépjük túl.

Ha kiszerelt vegyszert oldasz, a legtöbb esetben a „B” tasakban van a tartósító, ezért javaslom úgy kezd az oldást, hogy a „B” tasakból tegyél néhány vegyszerkanállal a vízbe az „A” tasak oldása előtt. Ez védi a hívó vegyszereket, az oldást igazából nem lassítja.    

 




Saját vegyszer összeállításnál a receptben szereplő sorrend általában az oldási sorrend is.
Annyi megjegyzést tennék, ha hívót keversz, elsőre általában a hívóagyagokat oldjuk, de a teljes oldódásig a hívó „védtelen”, pl. ha a D-72 hívót keverem ki

 Metol                        3g

 Na-szulfit (vizm.)     36g

 Na-metabiszulfit        9g

Hidrokinon              12g
Na-karbonat (vizm.) 80g
K-bromid      2g              



Legelőször a Metolt kellene oldani, ha így teszek, már a keverés elején elszíneződik az oldat (Károsodhat a Metol.), ha viszont először a Na-szulfit rakom az oldatba, a Metol nehezen oldódik fel. Ezért elsőnek a szulfitot mérem ki, és egy pár mérőkanállal oldok (A fenti Na-szulfit mennyiségnél 10-20g –ot.), majd a Metolt. A Metol oldódása után a maradék (nagyobb rész ;-) szulfitot. Ezek után a többi hozzávalót, ezeket már a recept szerinti sorrendben. (Ezzel a módszerrel, nagyon szép tiszta oldatot kapok, általában 5l adagokban szoktam a vegyszert keverni, ezen mennyiség szűrése után, alig marad lepedék a szűrőpapíron.)

Fontos dolog, hogy a receptekben milyen „jellegű” vegyszer szerepel, vízmentes vagy kristályos. Ha nekünk egy adott vegyszerből „vízmentes” van, a receptben pedig „kristályos” szerepel (vagy fordítva), akkor keressünk rá az átváltásra. A vízmentes vegyszerekből kevesebb gramm kell.


 A hívókat, és a vegyszerek nagy részét maximum 30°C –os vízben oldom. A Na-tioszulfát (Kristályos.) esetén teszek kivételt, azt 40°C –os vízben oldom. Illetve a később lesz szó Na-metaborátról.

A vegyszerek oldása után, egyben 24h keresztül állni hagyom (Ha elkerülhetetlen akkor 8-10h keresztül). Általában az 5l ioncserélt vizes flakonban. Majd az idő letelte után leszűröm, szűrőpapíron (5*) keresztül.



Szűrőpapír és a tölcsér

Lehetőleg a vegyszer 20°C körüli hőmérsékleten tároljuk, magasabb hőmérsékleten fokozottabban bomlanak az összetevők, alacsonyabb hőmérsékleten (16°C) kiválhatnak. 

Magam több összenyomható 1,5l és 2,7l barna harmonikás vegyszertartót használok „napi használatra” . Ha egy összenyomható vegyszertárolót pl. Fenidonos hívó tárolására használtunk, lehetőleg ne tároljunk benne másmilyen vegyszert.



Harmonika tároló





Vannak 3l barna üvegeim is. Amikor leszűrtem, az 5l hívót, felét beteszem egy harmonikás tárolóba napi használatra, Másik felét a 3l barna üvegbe, „védőgázzal”. Több megoldással kísérleteztem, majd találtam egy 1literes szódás szifont, amit senki nem használt már. Elmostam, és feltöltöttem habpatronnal, egy habpatronba kb. 2,5l dinitrogén-oxid (N2O) fér. Ezzel töltöm fel a vegyszer feletti részt, eddig negatív tapasztalatom nem volt vele. Viszonylag egyszerű beszerezni, az ára sem magas. A beszívását nem javasolom, bár sokan használják kéjgázként, hosszabbtávon káros lehet.

 Ha üveget használunk, színültig töltjük, és melegszik a helyiség (nincs légkondink)  ahol az oldatot tároljuk, az oldat is melegszik tágul kifolyik az üvegből, ha hűl a vegyszer akkor összehúzódik és levegőt szív be. Ezért nekem nem tetszik az üveggyöngyös vagy dunakavicsos megoldás… 



Védőgáz




Lesz lassan egy írás, ahol leírom milyen hívókat és filmeket használok és javaslok használni.



1*Víz-Ion ioncserélt víz Tesco:




2* Egyébként az oldott oxigén problémát Dulovits: Így fényképezek c. könyvének 1957 kiadásában is említi 101-102 oldalon 11. pont a vegyszerek oldása.  

 Dolgoztam egy cégnél ahol gőzfejlesztőkkel is foglalkoztunk, ott szó szerint acélba vágó kérdés volt a megfelelő vízelőkészítés, az oldott oxigén belülről „kifúrta” az acélcsővet , a vízlágyító berendezés után a táptartályban lévő vizet fel kellett melegíteni 95ºC, hogy az oldott oxigén távozzon a tápvízből.



3*Gőzfejlesztőknél, kazánvédő vegyszerrel hidalták át a problémát.



4* Új vegyszerkeverőket az pl. AA labornál is beszerezhetőek, de érdemes a hirdetési oldalakon is körbenézni, az egyik vegyszerkeverőm a Vateráról származik ezer párszáz forintért. Keverőbaba szintén beszerezhető több méretben az AA labornál. Elérhetőség a „Beszerzés” fülnél.



5* Ezek beszerezhetők a Lombik KFT –nél, Azur vegyszerboltban és az AA labornál. Elérhetőség a „Beszerzés” fülnél. 


Üdvözöllek!
Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.)  laborzona@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése