Vegyszerek,
vegyszerkeverés, tárolás, a fekete fehér negatívhíváshoz, és egyéb analóg
kidolgozási lépésekhez:
A vegyszereket, a legtöbb esetben
vízben oldjuk, az oldásra használt víz, több mindent befolyásolhat, főleg a
hívók esetében. Természetesen legjobban az eltarthatóságot. A csapból folyó víz
sokféle ásványi és adott esetben szerves anyagokat is tartalmazhat, ezek mennyisége
milyensége, időben is változhat. Ezek a szabad szemmel láthatatlan anyagok, rongálhatják
a hívót. Bizonyos gyártók, bizonyos hívókba vízlágyító vegyszert is adagolnak. Nem tartom valószínűnek, hogy a
gyártók el tudnák találni előre, mennyi vízlágyítót adagoljanak az előre
csomagolt hívóikhoz. Ha ioncserélt vizet
használunk, akkor ezen változásoktól részben függetleníthetjük magunkat.
Ha lúgosabb egy hívó általában keményebbre
hív, valószínűleg szemcsésebbre is. Miért lényeges ez?
Az ioncserélt vizet kétféle képen szokták nagyobb, ipari méretekben, (mennyiségben)
előállítani, gyanta tartállyal és fordított ozmózisos úton. Az egyik eljárásnál
az eredeti vízhez képest enyhén lúgosabb, a másiknál kissé savas lesz. Ez a pH
plusz vagy mínusz, ha minimálisan is, de befolyásolja a végeredményt. Persze
vannak olyan tényezők amik lényegesen jobban beleszólnak adott esetben a hívás
végeredményébe, de ha lehetséges maradjuk egy adott folyamatnál. Tehát mindig
ugyanazt a hőmérőt, mérőedényt (5*), mérleget, stoppert (5*), használjunk és
természetesen ugyanolyan ioncserélt vizet. Egyébként a gyanta tartályos egy nagyon
enyhe NaCl oldatot ad. Most (2015-05) a
Víz-Ion (1*) ioncserélt vizet használom, ami a pl. a Tesco –ból viszonylag
kedvező áron beszerezhető.
Célszerű oldás előtt, az ioncserélt vizet (Ha csapvizet használunk azt meg
főleg.) felforralni, ennek kettős célja van, egyrészt a magas hőmérséklet,
elpusztít bizonyos káros szerves anyagokat, másrészt erőteljesen csökken a vízben az oldott oxigén
mennyisége. (2*) Úgy is mondhatnánk, ha forralatlan vizet használunk, a vízben
maradt káros anyagok „belülről” támadhatják
meg a hívót.
A problematika még, hogy a lágy víz (a desztillált
víz még inkább) hajlamosabb a levegőből oxigént felvenni (3*), ezért közvetlenül
a visszahűlés után oldjuk a vegyszereket, minél telitettebb az oldat annál
kevesebb oxigént tud felvenni. Célszerű, úgy tárolni a vegyszereket, hogy
levegő ne legyen felette, mert abból az oldat felveszi, a benne lévő oxigén ami
károsítja az összetevőket.
Ha van lehetőségünk használjunk mágneses vegyszerkeverőt
(4*), ezzel is csökkentjük az oxigén bevitelt, a keverő sebességét úgy érdemes
beállítani, hogy forgó tölcsér ne alakuljon ki, a folyadék teteje csak kicsit
„horpadjon be”.
Ha hívó
törzsoldatot, vagy végső hívót keverünk, használjunk feltétlenül ioncserélt,
forralt vizet. Amikor ezt a törzsoldatot, közvetlenül felhasználás előtt hígítjuk
(pl. Xtol 1+1 vagy R09 stb.), felesleges forralt vizet használni, mert olyan
kevés ideig van az oldott oxigén a hívóban, hogy az kimutatható problémát nem
okozhat.
Kiszerelt vegyszer esetén a csomagoláson lévő utasításoknak megfelelően járjunk
el. A javasolt oldási hőmérsékletet ne lépjük túl.
Ha kiszerelt vegyszert oldasz, a legtöbb esetben a „B” tasakban
van a tartósító, ezért javaslom úgy kezd az oldást, hogy a „B” tasakból tegyél
néhány vegyszerkanállal a vízbe az „A” tasak oldása előtt. Ez védi a hívó
vegyszereket, az oldást igazából nem lassítja.
Saját vegyszer összeállításnál a
receptben szereplő sorrend általában az oldási sorrend is.
Annyi megjegyzést tennék, ha hívót keversz, elsőre általában a hívóagyagokat
oldjuk, de a teljes oldódásig a hívó „védtelen”, pl. ha a D-72 hívót keverem ki
Metol 3g
Na-szulfit (vizm.) 36g
Na-metabiszulfit 9g
Hidrokinon 12g
Na-karbonat (vizm.) 80g
K-bromid 2g
|
|
Legelőször a Metolt kellene
oldani, ha így teszek, már a keverés elején elszíneződik az oldat (Károsodhat a
Metol.), ha viszont először a Na-szulfit rakom az oldatba, a Metol nehezen
oldódik fel. Ezért elsőnek a szulfitot mérem ki, és egy pár mérőkanállal oldok
(A fenti Na-szulfit mennyiségnél 10-20g –ot.), majd a Metolt. A Metol oldódása
után a maradék (nagyobb rész ;-) szulfitot. Ezek után a többi hozzávalót,
ezeket már a recept szerinti sorrendben. (Ezzel a módszerrel, nagyon szép
tiszta oldatot kapok, általában 5l adagokban szoktam a vegyszert keverni, ezen
mennyiség szűrése után, alig marad lepedék a szűrőpapíron.)
Fontos dolog, hogy a receptekben milyen „jellegű” vegyszer
szerepel, vízmentes vagy kristályos. Ha nekünk egy adott vegyszerből „vízmentes”
van, a receptben pedig „kristályos” szerepel (vagy fordítva), akkor keressünk rá az átváltásra.
A vízmentes vegyszerekből kevesebb gramm kell.
A hívókat, és a vegyszerek nagy részét maximum
30°C –os vízben oldom. A Na-tioszulfát (Kristályos.) esetén teszek kivételt,
azt 40°C –os vízben oldom. Illetve a később lesz szó Na-metaborátról.
A vegyszerek oldása után, egyben
24h keresztül állni hagyom (Ha elkerülhetetlen akkor 8-10h keresztül).
Általában az 5l ioncserélt vizes flakonban. Majd az idő letelte után leszűröm,
szűrőpapíron (5*) keresztül.
|
Szűrőpapír és a tölcsér |
Lehetőleg a vegyszer 20°C körüli
hőmérsékleten tároljuk, magasabb hőmérsékleten fokozottabban bomlanak az
összetevők, alacsonyabb hőmérsékleten (16°C) kiválhatnak.
Magam
több összenyomható 1,5l és 2,7l barna harmonikás vegyszertartót használok „napi
használatra” . Ha egy összenyomható vegyszertárolót pl. Fenidonos hívó
tárolására használtunk, lehetőleg ne tároljunk benne másmilyen vegyszert.
|
Harmonika tároló |
Vannak
3l barna üvegeim is. Amikor leszűrtem, az 5l hívót, felét beteszem egy
harmonikás tárolóba napi használatra, Másik felét a 3l barna üvegbe, „védőgázzal”.
Több megoldással kísérleteztem, majd találtam egy 1literes szódás szifont, amit
senki nem használt már. Elmostam, és feltöltöttem habpatronnal, egy habpatronba
kb. 2,5l dinitrogén-oxid (N2O) fér. Ezzel töltöm fel a vegyszer feletti részt,
eddig negatív tapasztalatom nem volt vele. Viszonylag egyszerű beszerezni, az
ára sem magas. A beszívását nem javasolom, bár sokan használják kéjgázként,
hosszabbtávon káros lehet.
Ha üveget használunk, színültig töltjük, és
melegszik a helyiség (nincs légkondink) ahol az oldatot tároljuk, az oldat is
melegszik tágul kifolyik az üvegből, ha hűl a vegyszer akkor összehúzódik és
levegőt szív be. Ezért nekem nem tetszik az üveggyöngyös vagy dunakavicsos megoldás…
|
Védőgáz |
Lesz
lassan egy írás, ahol leírom milyen hívókat és filmeket használok és javaslok
használni.
1*Víz-Ion
ioncserélt víz Tesco:
2* Egyébként az oldott oxigén problémát Dulovits: Így
fényképezek c. könyvének 1957 kiadásában is említi 101-102 oldalon 11. pont a
vegyszerek oldása.
Dolgoztam egy cégnél ahol gőzfejlesztőkkel is
foglalkoztunk, ott szó szerint acélba vágó kérdés volt a megfelelő
vízelőkészítés, az oldott oxigén belülről „kifúrta” az acélcsővet , a
vízlágyító berendezés után a táptartályban lévő vizet fel kellett melegíteni
95ºC, hogy az oldott oxigén távozzon a tápvízből.
3*Gőzfejlesztőknél, kazánvédő
vegyszerrel hidalták át a problémát.
4* Új vegyszerkeverőket az pl. AA
labornál is beszerezhetőek, de érdemes a hirdetési oldalakon is körbenézni, az
egyik vegyszerkeverőm a Vateráról származik ezer párszáz forintért. Keverőbaba
szintén beszerezhető több méretben az AA labornál. Elérhetőség a „Beszerzés”
fülnél.
5* Ezek beszerezhetők a Lombik KFT –nél, Azur
vegyszerboltban és az AA labornál. Elérhetőség a
„Beszerzés” fülnél.
Üdvözöllek!
Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra
(Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése