Kalibrálás

Üdvözlök Mindenkit!

Megkísérlem „elmagyarázni” a zónarendszert  :-), részben kalibrálás oldalról. Fekete fehér filmhívás, illetve a módosított hívások idejének meghatározásához. Gyakorlatilag a filmhívás kontrasztját, állítjuk a témakontraszthoz. A színes képen a szenzitométer és denzitométer látható, amivel a kalibrálásokat végzem. 

 

  Látható 3 kép (Fekete fehér képek.) Az egyiken egy lenagyított tesztcsík (picit világosabbra nagyítva mint kellene), ill. egy táblázat látható.

   A testcsíkon látható egy tónusmenet (valóságban jobban néz ki mint szkennelve) az elérhető árnyalatok az adott papíron, (ettől természetesen finomabb lépések és köztes árnyalatok is elérhetők) feketétől a fehérig. A bal oldalon látható arab számsor a szenzitométer szürkelépcső mezőszámai. A római I. a zóna I. ami tök fekete (4. mező), a zóna II. fekete némi textúrával (6.mező), zóna III. határozott részletek a feketében (8.mező). A tetején a zóna VIII. a fehér még részlettel (18. mező), zóna IX. fehér némi textúrával. A zóna X. et már a szenzitométer nem tudja ráexponálni a filmre, itt a fent látható rész a perforációval a két szélén a zóna X. a papír fehér színe. A tesztcsíkra ráírtam a római számok mellé a film denzitás értékeket (itt 0,11 – 1,13 ig), ebből látható melyik denzitás érték melyik zónát ill. tónust adja ki. Ez egy Foma speciál fényes RC papírra lett ránagyítva, D-72 papírhívó, más hívóval ill. papírra v. nagyítógép esetén más értéket kapunk. Ugye láthatjuk az 1,13 denzitás felett ill. 0,24 alatt már nem sok részletet tapasztalunk. Az exponálást ill. filmhívást úgy kell intézni, ezen denzitások közé „essenek” a témarészletek a negatívon, ebben az esetben könnyen nagyítható negatívot kapunk. Ez egy normál ( „N” hívás ), ha nagyobb a témakontraszt 5Fé-nél nagyobb, mondjuk 6Fé-k akkor „N-1” hívást alkalmazunk, ebben az esetben ami tónust látunk a zóna VIII. 18. mező) az a tónus lesz a zóna IX.-en (20. mező) és értelemszerűen így felfelé…
Ha kicsi a témakontraszt akkor „N+” hívást alkalmazunk, pl. 4Fé akkor „N+1” ebben az esetben a zóna VII. ( 16. mező) tónusa lesz olyan mint a 18. mező most. Mivel ismerjük a szükséges denzitás értékeket, egy tesztcsík* előhívása után elég megmérnünk denzitométerrel ami néhány perc és rögtön tudjuk hogyan is állunk az adott hívásidő (És az ehhez a híváshoz tartozó hívásmeredekség.) jó e nekünk vagy másikra lenne szükségünk. Így meg tudjuk határozni a nekünk szükséges hívás (hívások) idejét.

Ha most megnézzük a táblázatot a „zöld” oszlopot, látjuk ha a 4.mező mellett balra kettővel látunk egy 100 számot, ez nagyságrendileg 100ASA-t jelent (a szenzitométert előzőleg összelőttem több valós érzékenység teszttel. 3*). A 2.mező 200ASA-t, a 6.mező 50ASA-t jelent. Amelyik mezőben éri el a film 0,1 denzitást az a jellemző érzékenység érték. A szenzitométeres teszthez 18cm film szükséges + valami „műterhelés”, és ezzel rengeteg dolgot tudunk meg az adott filmről. A Szilágyi féle Adams összefoglalásban olvasható 2*, teszthez képest ez kevesebb nyersanyagot igényel, és az adott híváshoz látom a tényleges ISO-t (Egyszerre van meg a zóna I. ill. a zóna VIII. (v. zóna VI-X ig szükség szerint). Ha pl. változtatunk a hívásidőn kismértékben változik (változhat) az érzékenység is, amit látunk a táblázaton, ezek alapján látni fogjuk melyik film / hívásunkhoz milyen tényleges érzékenység (ISO) tartozik.

A grafikonon látom mennyire egyenes a tónusmenet, ill. a karakterisztika alakját „S” „vállas” „hasas”. Jelen esetben ez egy enyhe „S”, szinte egyenes.

  A harmadik képen látható egy fénymérés eredménye (A papírképre írtam a spotmérő által mért értékeket.), magát a képet nem érdemes nézni mivel ez egy „nulladik” kópia, túl lágy és világos, a „látványon ” szkenner csak rontott.

  Amikor ott állunk a téma előtt, fénymérővel végigmérjük. Erre a célra legjobb a spotmérő magam Pentax Digital műszert használok, kicsi könnyű, és rendkívül egyszerű.

  Felvételkor meghatározzuk melyik hívás szükséges „N-2”; „N-1”; „N”; „N+1”; „N+2”; (témakontraszt függvényében) beállítjuk azt az ISO-t és aszerint exponálunk.

  Zónarendszer szerint arra sötét témarészletre mérünk amiben határozott részletet szeretnénk, ez lesz a zóna III.   4*  (a tónust látjuk a szürke lépcsőn, akár magunkkal is vihetjük a helyszínre „mankónak”.5*). Megkeressük a legvilágosabb részletet amiben részletet szeretnénk, zóna VI. – X.-ig (Vagy akár VI. zóna alatt, illetve X. zóna felett.) megnézzük a különbséget ez alapján meghatározzuk a szükséges hívást, beállítjuk a hozzá tartozó ISO-t. Jelen esetben a szobor alatt volt a legsötétebb 11Fé, a kő volt a legvilágosabb 15 2/3Fé (Az emberek még nem voltak ott mikor a fényt mértem.) most az egyszerűség kedvéért vegyük 16Fé-nek. Ez pont 5Fé „N” hívás érzékenység 100ASA. Amit a fénymérőnk mér, a 18% szabvány szürke (az az a zóna V.), a legsötétebb pont a 11Fé F:11 1/15s mivel ezt zóna III. szeretnénk viszontlátni ezért 2Fé rövidebbet fogunk exponálni F:11 1/60.  

 Ha legvilágosabb rész mondjuk 18Fé lenne „N-2” pl. a hívás Tmax100 (Xtol 1+2 ) -nál az már csak 50ASA, akkor F:11 hez 1/30 exponálunk. És ekkor azt kapnánk vissza abban a tónusban mint most a követ.

 A fentiekhez még egy kis magyarázat. Adams ötféle hívást javasol:

N-2

N-1

N

N+1

N+2

  Ezt az ötféle fekete fehér film hívást, viszonylag könnyen meghatározhatjuk a szenzitométer és denzitométer segítségével. És az ISO tesztet csak egyszer kell elvégezni a normál hívással, hogy a többi ISO hogyan alakul a szenzitométer tesztből látható.

  Megtalálható a blogon olyan ajánlás (ajánlások is) amikhez nem kell szenzitométer és denzitométer.

A „műszer nélküli” kalibrálások elérhetők „Főoldal” jobb oldalon narancs színű, kalibrálás –ra kattintással.

 Ha valaki megkeres tudok segíteni a Fekete fehér filmek kalibrálásban szenzitométer és denzitométer segítségével.

http://www.bmknet.hu/bmk-eloadasok/7192-fekete-feher-analog-foto-labortechnika-kezdo-es-halado-szinten

 * Egy tesztcsík előhívása, önmagában nem elég, vagy egy ténylegesen leexponált „valós” tekercs mellé (mögé vagy elé) tesszük a szenzitométerrel leexponált tesztcsíkot. Vagy kell mellé tenni egy darab maximumra exponált (Pl. Fénynek kitett.) filmdarabot. Kisfilm esetén 340mm, roll esetén 170mm.

2* http://fototipp.hu/download/files/Konyvek/AnselAdams.pdf
3* Erről majd lesz szó részletesebben is.
4* Ha a legsötétebb részletet II. zónának vesszük, akkor némi részlet látható a sötétekben.
Ha az adott részletet koromfeketének szeretnénk visszakapni akkor I. zónának vesszük.
5* Szürkelépcsős „mankóból” annyi darabra van szükségünk, ahány féle hívást szeretnénk. Pl. ha csak N-2; N; N+2 hívást használunk, akkor elég az ehhez a háromhoz tartozó.

Üdvözöllek!

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com

Kiegészítés 2022-11-13

Vannak bizonyos kifejezések, meghatározások, amiket időnként használok, nem mindig, és nem mindenkinek egyértelműek ezek a kifejezések, pl. gamma, hívásmeredekség.

A 2. ábrán látható egy grafikon. Ha régebbi szakkönyveket olvasgatunk (Vagy idősebb szakikkal beszélgetünk.), találkozhatunk a gamma, hívás gamma, gamma görbe kifejezéssel. Ha előhívunk egy szürkeéket (1. ábra a szürkeék nagyítópapírra másolva.), és megmérjük denzitométerrel (a negatívot), kapunk egy sor denzitás adatot ami szintén az 1. ábrán látható, ezen adatokat felvisszük egy grafikonra (2. ábra), elkészül a gammagörbe (mint a nevében is szerepel ez nem egy egyenes vonal), ehhez a görbéhez illesztünk egy egyenes vonalat (Ami nem egyszerű, és több megoldás is lehetséges.) Ez a vonal bizonyos szöget zár be a vízszinteshez képest, ennek a szögnek a gamma értékére hivatkoznak a régi szakkönyvek. Ez a szög minél nagyobb, keményebb a hívás, meredekebb hívás (nagyobb hívásmeredekség), magasabb híváskontraszt, gamma érték magasabb. Kisebb szög, lágyabb hívás, alacsony híváskontraszt, alacsonyabb gamma érték, alacsony hívásmeredekség.

Itt is megjegyezném, hogy a gamma érték nem minden esetben határozza meg pontosan a hívást, ezért inkább a denzitáshatárokra hivatkoznék, meg a gamma görbe alakjára.

Itt a kérdéses ábrán csak a 0,1D és 1,15D közti tartomány szerepel, azon okból, hogy az általam használt nagyítógép / fotópapír / papírhívó + papírhívás (Leggyakrabban használt papír + hívó.) esetén, ha a negán ezen denzitáshatárok  között maradnak a felületek vagy részek, részletek, viszonylag egyszerűen másolhatók. Jelenlegi nagyítógépem (Durst Laborator 1200 kondenzoros fej) 2008-2009 óta van meg, és ez a tapasztalat (2022-2009=13 éve), persze van aki szerint ez csak légből kapott érték. Igaz nagyságrendileg egyezik Adams javaslatával, és több próba is azt mutatja, hogy ezen denzitásértékek megfelelőek és jól használhatók, de hát mindig van aki jobban tudja…

Elnézést azoktól akiknek egyértelmű volt ezen kiegészítés nélkül is, és fölöslegesen időt töltöttek, ezek olvasásával.

Egy kiegészítés 2023-07-29: http://zonarendszer.blogspot.com/2023/07/normal-0-21-false-false-false-hu-x-none.html